Ebben a cikkben:
Címkék

Amatőr színházak – menedzsment workshop - Színházi kommunikáció és marketing kérdései

2023. február 27.
594
IMG_0425

Amatőr színházak – menedzsment workshop

Színházi kommunikáció és marketing kérdései

Miklós Eszter

2023. február 26-án a Csokonai Fórumban kapott helyet az amatőr színházi társulatok vezetői számára meghirdetett, színházmenedzsment témában szervezett workshop-sorozat következő alkalma, ezúttal a színházi kommunikáció és marketing kérdéseit tárgyalva. A workshop első felének témáját az intézményi kommunikáció formái és lehetőségei adták, elsősorban a Csokonai Színház marketing-kommunikációs tevékenységének példáján keresztül. Előadásomban az intézményi kommunikáció legfontosabb felületeit, illetve a Csokonai Színház által alkalmazott marketing mix elemeit ismertettem a résztvevőkkel. Külön hangsúlyt kapott a 2022. augusztus 23-án megnyílt Csokonai Fórum kommunikációs bevezetésének témája. 

Előadásomban azokra a felületekre és marketing eszközökre igyekeztem felhívni a résztvevők figyelmét, amelyek nem igényelnek anyagi ráfordítást, illetve szakértelmet. Ilyen eszközök többek között az együttműködések, a partnerkapcsolatok kialakítása, a szakmai és lokális networking erősítése. Kiemelt szerepet kapott a workshopon a kommunikációs tevékenység tervezése, a tudatosság kérdése. Mivel az amatőr társulatokon belül kifejezetten kommunikációs feladatokkal megbízott szakember, így érdemes a rendelkezésre álló humán erőforrást úgy alkalmazni, hogy az egyik résztvevő számára se jelentsen túlzott terhet, viszont a kommunikáció folyamatossága, azonos színvonala biztosított legyen.

A workshop résztvevőivel ezt követően arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet olyan kommunikációs tervet kialakítani, amely az amatőr társulatok résztvevői számára is túlzott ráfordítás nélkül megvalósítható. Beszéltünk a fokozatosság elvéről, amely szerint fokozatosan érdemes kialakítani a kommunikációs felületeket (pl. a különböző közösségi média platformokat), és azokat egymásra épülően lehet hatékonyan működtetni. Szóba került az is, hogy az amatőr társulatokon belüli feladatmegosztást érdemes közösen meghatározott alapokra fektetni, egyértelművé tenni, hogy ki lesz felelős egy adott eseményen például a fotózásért, ki az, aki videóinterjút készít, és ki az, aki tartja a kapcsolatot a helyi sajtóval. Fontos témaként merült fel, hogy a kommunikációs és marketing feladatok nem terhelhetik kizárólag a társulat vezetőjét, viszont az ő feladata, hogy tudatában legyen ezen feladatoknak, és vonja be ezekbe a társulat tagjait.

A workshop második részében a társulatvezetők konkrét témafelvetéseit tárgyaltuk meg a saját tapasztalataik, élményeik alapján. Az egyik résztvevő azt vetette fel, hogy hogyan tehető kiegyensúlyozottá a kommunikáció, illetve milyen módszerrel lehet bővíteni a tartalmakat. A társulatvezetők saját példáikon keresztül gyűjtötték össze, hogy milyen tartalmak készíthetőek anyagi ráfordítás nélkül, a rendelkezésükre álló technikai feltételekkel (pl. mobiltelefon) és humán erőforrással. Beszéltünk arról, hogy érdemes kihasználni a társulat tagjainak egyéni képességeit, érdeklődési körét, például a fotózás, a videóvágás vagy a grafika terén. Egy másik résztvevő kérdése nyomán arról is szót ejtettünk, hogy milyen kölcsönösen előnyös együttműködéseket lehet kialakítani a helyi kisvállalkozókkal. Érdemes időt és energiát szánni olyan partnerek felkutatására, akikkel akár a produkciók létrehozása, akár a kommunikáció terén együtt tudnak működni a társulatok. Az egyik résztvevő példaként említette egy bútorbolttal való együttműködésüket, de szóba kerültek fiktív példák is az olyan tevékenységek szponzorációjára, amelyek állandó terhet jelentenek az amatőr társulatok számára. Ezen a ponton tértünk ki a helyi sajtóval, illetve oktatási és kulturális intézményekkel való kapcsolattartás fontosságára, a partneri viszony ápolására.

A workshop utolsó részében arról beszélgettünk, hogy az amatőr társulatok kommunikációjának egyik nagyon fontos eleme a toborzás. Mivel a társulat tagjai különböző okok (pl. felsőoktatási továbbtanulás) miatt elköltöznek, így állandó feladat a társulatvezetők számára, hogy megtalálják az utánpótlást, ezzel biztosítva a társulat fennmaradását. A toborzással kapcsolatban arra hívtam fel a résztvevők figyelmét, hogy a társulat mint informális közösség, baráti társaság, a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésének formája jelenjen meg a közösségi médiában. A társulat számára fontos szakmai események (pl. fesztiválszereplések) mellett érdemes hangsúlyt fektetni a mindennapok kommunikációjára is. Ez lehet egy, a nagyközönség számára nyitott próba vagy egy jó hangulatú élő videó a fesztiválra való utazásról. Az ilyen alkalmakkor különösen fontos, hogy minden résztvevő elégedett legyen az elkészült fotóval vagy videóval, hiszen ez nagyban befolyásolja azt, hogy megosztja-e saját ismerősei körében. Mivel az amatőr társulatok számára nem vagy csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre anyagi forrás a közösségi médiában megjelent tartalmak hirdetésére, így nagy hangsúlyt kell fektetni az organikus reakciókra (kommentek, megosztások stb.).

A színházmenedzsment workshop-sorozat kommunikációval és marketinggel foglalkozó alkalma jó hangulatban, a jelenlévők aktív részvétele mellett zajlott. Fontos és érdekes témákat vetettek fel a társulatvezetők, akik elsősorban arra kerestek megoldást, hogy milyen eszközökkel lehet a meglévő kommunikációs tevékenységüket fejleszteni. Mindannyian tisztában voltak a terület jelentőségével, de abban jelentős különbségek voltak közöttük, hogy személyesen mennyire vonódtak be ebbe a tevékenységbe. A workshop végén a résztvevők megállapították, hogy milyen hasznos volt a rendezvény, és hogy a jövőben is szívesen részt vennének hasonló kezdeményezésben.

Süti kezelés beállítása
Mi és partnereink az Ön engedélyét kérjük arra, hogy cookie-kat tároljunk eszközén személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez valamint nézettségi adatok gyűjtéséhez.
Süti kezelés beállítása