Ebben a cikkben:
Címkék

Amatőr színházak – menedzsment workshop - Szakmai kapcsolatépítés, networking, pályázatírás (2023.05.07.)

2023. május 08.
544
IMG_1149

ROHU445 - Amatőr színházak – menedzsment workshop

Szakmai kapcsolatépítés, networking, pályázatírás

Ferenczy Csaba

A CBC445 projekt A.T1.2. Amatőr színházak – menedzsment alprojekt keretein belül az amatőr színjátszó társulatok vezetőinek meghirdetett workshop-sorozat „Szakmai kapcsolatépítés, networking, pályázatírás” témájú elméleti workshop alkalma 2023. május 7-én 10:00-13:00 óra között került megvalósításra a Csokonai Fórumban.

A workshop alkalom során párhuzamosan beszéltünk elméletben a kapcsolatépítés, a kapcsolatrendszer ápolása mellett azokról a társulatoknak a gyakorlatban megvalósuló tevékenységeiről, amik keretein belül tulajdonképpen ők maguk is folyamatosan végzik ezt a tevékenységet, még ha nem is tudatosan.

Az amatőr színjátszó társulatok közötti kapcsolatrendszer kölcsönös, mindegyik fél számára előnyös kihasználása már csak azért is nagy jelentőséggel bír, mert ezek a társulatok, bár más-más működési keretek között, de ugyanazokkal a workshop-sorozat további alkalmain is taglalt problémákkal, megoldandó feladatokkal szembesülnek a működésük során. Az ezekre adott válaszok és gyakorlati tapasztalatok megosztása már ezen az alkalmon is jelentős előrelépést hozott egyes területeken.

A kapcsolatépítés csatornái egyelőre a közös tevékenység mentén szerveződnek olyan rendezvényeken (fesztiválok, tréningek, továbbképzések), melyeken egyszerre több amatőr társulat is részt vesz. Az itt kötött ismeretségek jelentik a jelenlegi kapcsolati háló alapját. Ezt a hálót viszont jelenleg a rendezvényen túlmutató, szakmai, szervezési kérdésekben a problémák megoldásához nem, vagy csak alig használják.

Felmerült egy rendszeresen megvalósuló, kifejezetten a vezetők közötti találkozó igénye.

A kialakulóban lévő kapcsolati háló aktivizálásának első lépése éppen ez a rendszeresen tartott vezetői fórum lehet. Egymás szakmai támogatása, egy közös formális és informális adatbázis kialakítása széles körben az együttműködések és a közös fellépés irányába mutathat. Ennek előnyei pedig különösen nagy jelentőségűek lehetnek ebben a körben, hiszen itt általában nem arról van szó, hogy szűkös a költségvetési keret, hanem hogy gyakorlatilag nincs. A források hiányát a kreatív problémamegoldással lehet áthidalni, ezek alapja pedig a gyakorlati tapasztalatok megosztása és a jó gyakorlatok felhasználása.

A szakmai kapcsolatrendszer szerves része a társulatok egymás közötti kapcsoltrendszerén túl a működési jellegükből fakad. Általános tapasztalatként elmondható, hogy a működési kereteket biztosító intézményekkel kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak. A társulatok mögött oktatási intézmények, helyi kistelepülési önkormányzatok, közösségi házak állnak. Az intézmények működésének része és vállalt feladata az amatőr társulatok fenntartása. Ez a fenntartás általában nem financiális. A társulatok számára a működési helyének, a játszási helynek a biztosítása megteremti az alapvető igényeik jelentős részét. Mivel ez a fenntartói kapcsolat jellegében és részleteiben is rendkívül eltérő, a felmerülő problémák is azok. Az intézmények pedig az alapműködésükbe illeszthető problémák megoldásán felül minden jó szándékuk ellenére is csak korlátozott kereteken belül tudnak segíteni.

A működés infrastrukturális feltételeinek megteremtése fontos szempont (főleg, ahol ezek mégsem adottak a háttérintézmények révén) de a kapcsolatépítés szempontjából lényegesen nagyobb az igény a művészeti, szakmai kapcsolatrendszer fejlesztésére. A professzionális keretek között működő kulturális intézmények el sem tudják képzelni, hogy mekkora segítséget tudnának nyújtani a saját, adott időszakra szabad kapacitásaik felajánlásával és a saját, évtizedes kapcsolatrendszerük egyes részeinek használatával. A projekt keretein belül működő mentorprogram következő nagy hatású lépése lehet, ha sikerül úgy kiterjeszteni, hogy a konkrét színjátszás fejlesztésére irányuló alkalmakon túl alkotói, rendezői, dramaturgi, fény- és hangtechnikusi ismeretekben is további fejlesztési lehetőséget tudjon nyújtani. A társulatok vezetői egyetértettek abban, hogy ez a segítség nem konkrét feladatok átvállalását kellene, hogy jelentse, hanem a lehetőséget, hogy fejlődni tudjanak az adott területeken és később önerőből, (némi iránymutatással) meg tudják oldani a felmerülő problémákat. Az ilyen irányú „tanácsadói” tevékenység nagyságrendekkel nagyobb segítséget jelenthet ezeknek a közösségeknek, mint amekkora energiabefektetésbe kerül a professzionális kulturális intézményeknek.

A kapcsolatrendszer alapja tehát a többi amatőr színjátszó társulattal, a működés infrastrukturális kereteit biztosító háttérintézményekkel és a szakmai fejlődést lehetőségét jelentő kulturális intézményekkel fennálló kapcsolati háló fejlesztése, kiterjesztése és ápolása lehet.

A kapcsolatrendszer bővítésében jelentős szerep és feladat juthat a közösségi médiafelületeken folytatott, rendszeres, hatékony kommunikációnak is. Bár maga az alaptevékenység nagyon távol áll az online világtól, az egyes közösségek által végzett munka láthatóságában (és így hosszútávon akár az újabb tagok toborzásában) megkerülhetetlen szerepe lesz a világhálónak.

Fontos szerepe van a különböző regionális és országos amatőr színjátszó szervezeteknek is, ezek jelentősége a programszervezésben, azon belül is a találkozási alkalmak körülményeinek megteremtésében, a szakmai visszajelzést jelentő zsűrizett fesztiválok szervezésében mutatkoznak meg. Következő lépésként az amatőr színjátszó társulatok és a kőszínházi keretek között működő intézmények közötti kapcsolatépítés és közvetítés fontos mérföldkő lehet.

A kialakuló kapcsolati háló előnyeit akkor tudják az adott társulatok egyesével és összevontan, rendszerszerűen is kihasználni, ha rendszeresen energiát fektetnek ennek ápolásába. Egy kölcsönösen előnyös kapcsolat ugyanis csak akkor lesz élő és valóban működő, ha az érintett felek időről időre találkoznak, információt cserélnek online, vagy személyesen.

A pályázatokkal kapcsolatban a társulatok többségénél a működésük infrastrukturális kereteit biztosító intézmények (iskola, önkormányzat, kulturális központ) segítenek pénzügyi közvetítőként és az adminisztratív folyamatok elvégzésében.

Szintén a mentor program kiterjesztett része lehet a kőszínházaknál pályázatírással foglalkozó alkalmazottak iránymutatása és segítsége a pályázatok írása alatt.

Az elérhető pályázatok többsége program-pályázat, emellett nagy igény lenne a működést segítő pályázatok kiírására is, ahol szintén már viszonylag kisebb pályázati forrás nagyon nagy hatékonysággal tudna segíteni az amatőr színjátszókon.

A pályázati rendszer folyamatosan változik, nagy probléma a pályázatok figyelése és a pályázati források megtalálása.

Az elérhető források a COVID-ot követő időszakban drasztikusan csökkentek.

A menedzsment workshop-sorozat ezen alkalma konstruktív beszélgetésként, a jelenlévők aktív részvételével valósult meg. Összegzésképpen megállapítható, hogy nem elsősorban pénzkérdés az amatőr színjátszó társulatok működési feltételeinek nagyságrendi javítása. Az ebben tett első lépés kulcsa a már meglévő kapcsolati hálók bővítése, kiterjesztése és aktivizálása és a professzionális szervezetek szabad kapacitásainak felhasználása az együttműködések széles körén keresztül.

Süti kezelés beállítása
Mi és partnereink az Ön engedélyét kérjük arra, hogy cookie-kat tároljunk eszközén személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez valamint nézettségi adatok gyűjtéséhez.
Süti kezelés beállítása